Szúrós hópihéket mintáznak fentről, nem sokat, de annyit éppen, hogy a tavalyi meleget kívánjuk helyette. Szép dombos a falu, belépéskor a bivalyos tanya szigorú szobra megnézi az utazót. Huszonhat ingatlanban huszonnégyen laknak, az egyik ház szép piros lett idénre, a parókia kinézetű eladó még mindig. Van nagyon felújított ház és nagyon haldokló is. Nagy betűkkel […]
Sajnos sűrűn hallani faluhelyen ekkora csendet, a hiányzó hangok bántják a fület. A konyhakertek alszanak még, de jobbára nincsenek, néma pára suhan a porták felett. Egy bizonyos házat keresünk, izgalomban vagyok, mert túl nyitott és túl elhagyott, szerintem hatalmas értékkel. Szerencsére csak a kapu hajlott egyel beljebb, ott áll kéken, sértetlenül, nagy réz szájaival fára, […]
Könnyes gombóc a torkomban, fáradtan érjük el a falut, az utolsó lesz a magyarországi ötven fő alatti lakosú települések közül. Puhára mosott csipketerítőként terül a tájba, pár kedves utca az egész. Kis kerek tér, kicsi templom, olvasónk adja kölcsön éjszakára a gyönyörű vendégházát. Csöndes a falu, csöndes, éppen hogy repül egy-két baromfi-szó. Szívesen kerültem volna […]
Mókuska szaladgál egy árva ház kertjében, kis kerek térre érünk be, egy tyúkudvarba és a falugondnok Zoliba botlunk. Valamennyire a határ közelében, mégis olyan sehova se tartozós érzés. Talán nagy huzat keletkezett egyszer Ausztria felől és kiporszívózta a szél a falvakból a magyar lakosokat. Az utolsó előtti ötven fő alatti falu, amit bejártunk, olyan érzés, […]
Inkább erdő, mint falu, kitüntetés lehet az élettől itt élni. Négyszer álltunk meg a település felé vezető úton fotózni, olyan lágy hajlatban követi a fenyősor az út kanyarulatát, lombszoknyája alatt megyünk. Odaérve-kiszállva halkan koppantom a telefont a kocsi tetejére, az emlékmű tanknál állunk. Hallani a csendet, az a fajta, amitől megadod magad a mindenségnek, a […]
Van egy darab utca, a partján néhány ház, majdnem ezer éves település, a török időkben egyszer már elnéptelenedett, akkor nagybirtokosok betelepítésével élesztették újra a falut. Fordult egy szépet a világ kereke, és ma is ugyanez az esély – ha odaköltözik pár család, aki szó szerint kezébe veszi a földet, igába hajtja az évszakokat, lesz élet. […]
Málnahabos felhők, borostás tekintetű férfi tolja a bicajt a dombon fölfelé. A Nap már lefelé van, tükrözi a házak arcát, kevés a fény, de így is kedvesség van a levegőben. A kanyargó utca, a házak néha dombon, sietünk le a völgybe kattintgatni. Van kis függöny a házon, a vakolat elindult lefelé egynek lenni a földdel. […]
Itt is jártunk tavaly, a közelben jártunk, visszamentünk lelkendezni, de esés lett a vége… Ebben a faluban készült a számomra ikonikus fotó, ami kifejezi az érzést, amikor olyan pici településen járunk, mint egy átlagos családi létszám. Megy az ember az egy szem úton, húzza a feje és a szíve, füle keresi a jószág hangját, a […]
Visszamentünk újra, mert utólagosan éterikusan megismerkedtünk ott élőkkel. Högl Csaba és felesége, Kati jó pár éve költözött a faluba, nem volt a terveik között, de folyamatosan mentorálják a faluba érkező új lakókat. Csaba azt mondja, tíz év, mire valaki már nem friss beköltözőnek számít. Sok megkeresést kapnak vidékre vágyóktól, többnyire városból költöznek ki, életformát változtatnak, […]
Varázsol a falu felé vezető út, fenyők vigyázzállásban, ringató kanyarok. Egy darab utca az egész, olyan kicsi, húsz fő, huszonegy ház. Néhol karácsonykor ülnek az asztal körül ennyien. Nyugdíjas házaspárral beszélgetünk, kevés az inger, nincs közösségi élet, unatkoznak, tévét néznek. A kertekben néhol konyhakert, aztán inkább fű, meg hosszú hajú gyom az elhagyott részeken. Sajnos […]