Szaknyér – 3 év múlva – 52 fő

Élés szag van, novemberi kivételes napsütés, a portákon emberek, állandó lakók, kisállat hangok, termelésre használt kertek nyomai. Ábel és Fruzsi, szállásadónk tonnás vízi bivalyai őrzik a kicsikét. Nem jön oda a hívásra, takarja, marad vele távol. Szép a faluvég is, patak nagy réttel, jobb érzés így menni, így látni, hogy három éve ötven alatt volt, most pedig kikerült ebből a kategóriából. Igaz, könnyebb így, hogy Őrség, hogy híres a hely, de nem az látszik, hogy szállásadásban jövőt látó település. Szép szállások is vannak, de ott terjeng a kitett trágya, a roppantott tök, a vasárnapi ebéd illata. Vannak kezek, akik szerszámhoz nyúlnak, állatot kezelnek, télire behúzódnak. Talán a fősodrású média is segítségére van a településeknek, egyre nagyobb hangot kap a saját élelmiszer megtermelése és az élelmiszer minőségének jelentősége.

Séta a faluban

Az előző bejegyzés a faluról

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük